Prof.Dr.Janice Raymond,
aki más mûszerével szereti verni a csalánt
Beintett a prostiügyi fõfeminista
- - 2004 június 22. - -
Nemrég mi is beszámoltunk a Prostitúció Elleni Magyarországért által rendezett konferenciáról,
írásunk címe: Használja ki ön is a prostikat.
A nem kevés közpénzbõl megrendezett konferencia egyik illusztris vendége volt Janice G. Raymond, a massachusettsi egyetem professzora
a Nõkereskedelem Elleni Nemzetközi Koalíció igazgatója.
A HVG munkatársa interjút kért a professzortól és a következõ kérdéseket
tette fel neki:
1. Számos magányos vagy elhanyagolt nõ szívesen fizet vagy fizetne egy férfinak, pusztán egy aktusért, mert nem akar hosszabb viszonyba keveredni,
de a szexre szüksége van. Ebben az esetben is büntetnék a férfi szolgáltatásáért fizetõ nõt?
2. Tegyük fel, egy nõ szabad elhatározásából dönt úgy, hogy nem kíván éhbérért három mûszakban egy gyárban vagy pedig eladóként egy
bevásárló központban robotolni. Inkább rendezett körülmények között szexet árul, természetesen anélkül, hogy egy strici, egy kerítõ kizsákmányolná. Miért kell akkor kriminalizálni a „vevõt”?
3. Önök azt mondják, egyetlen nõ sem lesz szabad akaratából prostituált. Ha nem elvontan értelmezzük a szabad akaratot, akkor nem ilyen egyértelmû
a helyzet. Ön szerint a nõk milliói szabad akaratukból vállalnak nehéz fizikai munkát, mennek gályázni csekély fizetésért?
A megélhetés kemény munkát követel. Nem szabad tehát kizárni azt a lehetõséget sem, hogy egy nõ „önként és dalolva”, könnyebb, neki inkább tetszõ
szexmunkási állást vállal.
4. Mi a különbség a prostituáltak Önök által emlegetett kiszolgáltatottsága és a gazdag öreg férjet számításból választó fiatal nõ között? Sokszor a
biztos apanázs reményében az ifjú feleség vagy éppen szeretõ kénytelen elviselni egy idõs férfi szeszélyeit és esetenként kéjsóvárságát. Tulajdonképpen
itt is arról van szó, hogy a nõ eladja magát egy férfinak. Ha logikusan végigvezetjük a svéd gondolatsort, kriminalizálni kellene ezeket a kapcsolatokat is,
ez is prostitúció.
5. Önök tehát nem hiszik, hogy a legrégibb mesterség iránt valós kereslet jelentkezik, amit üzleti alapokon lehet úgy kielégíteni, hogy a prostituált emberi
jogai ne sérüljenek?
6. Ha Önök valóban hisznek a demokrácia értékeiben, miért nem tudják felnõtt, önálló emberekre rábízni, hogy saját akaratukból úgy döntsenek, ahogy
nekik tetszik? Ha éppen prostitúcióra akarják adni a fejüket, ebben nem lenne szabad meggátolni õket.
7. Önök a társadalmi veszélyekre hivatkoznak, és hogy ilyen esetben az államnak kell közbelépnie. Ám például Hollandiában, a marihuána legalizálása óta
visszaesett a fogyasztás, kevesebb a kábítószerrel kapcsolatos bûnözés. Az Egyesült Államokban az alkoholfogyasztás kriminalizálásának a múlt század
20-as éveiben legfõbb haszonélvezõi a maffiózók voltak, és nem sikerült az alkohol élvezetérõl leszoktatni az amerikaiakat. Végül a prohibíció
csúfosan megbukott.
Hirschler Richárd a fenti kérdésekre azért szeretett volna a választ kapni, mivel a harcos professzor-asszony
a prostitúció elleni küzdelemben alkalmazott svéd modell bevezetését sürgeti Amerikából - itt Magyarországon.
Janice G. Raymond az interjút magyarországi képviselõje útján utóbb letiltotta, mivel szerinte a kérdések
rosszindulatúak és elõítéletesek.
No comment...
forrás:HVG
hozzászólás
Szeretne a jólértesültek közé tartozni?
Akkor iratkozzon fel díjmentes hírlevelünkre, hogy idõben megtudjon mindent, amit kell.
|
|
