Nesze nektek, szinglik! - ez volt az elsõ összeröffenés
tudósítás az Első Magyar Szinglifesztiválról
- - 2004 szeptember 13. - -
Bombaötlet partit hirdetni a szingliknek, akikbõl a statisztikák szerint egyre több van Magyarországon.
A magyar nyelvbe mostanában beépülõ jövevényszó eredetileg a családalapítást a karriejük érdekében feláldozó,
egyedül élõ huszas-harmincasokat jelölte, ám szívesen soroják magukat ide a gyermeket egyedül nevelõ,
elváltak is.
Ketten nevezünk be a gyulai partira, egy szingli hölgy és egy szingli úr, mindketten az utóbb említett
kategóriából. Megérkezünk Gyulára, elfoglaljuk a szállásunkat és nyomozni kezdünk a buli helyszíne után,
mert ugyan a panziónk is szerepel a helyszínek között, a személyzet nem tudja megmondani, merre van a
regisztráció.
A városközpontban lévõ Tourinform irodából elõször felhívják a fõszervezõt, majd egy rövid telefonálás után
az onnan 300 méterre lévõ, fõtéri standra irányítanak.
Itt egy bûbájos kislánytól megvásároljuk a háromnapos jegyet, aki 26.000 Ft-ot szeretne kapni. Mi jelezzük,
hogy a rendezvény honlapja szerint ha
egy szingli hölgy hoz magával egy szingli urat, akkor 13.000 Ft helyett csak 10.000 Ft-ot fizetnek.
Újabb telefon a fõszervezõnek, majd megkapjuk a két jegyet, vagyis helyette egy-egy mûanyag neonlila karperecet,
amit vasárnap estig nem szabad levenni.
Tessék mondani, lesz itt egyáltalán valami?
Sétálunk egyet, érintve a buli helyszíneit. A tájékoztató szerint a parti négy órakor kezdõdött, fél hétkor azonban
csupán egy épülõ színpad, kicsit arrébb pedig két szkanderezõ hústorony látható egy utcai pultnál.
Kiderül, hogy ez is a szingliparti része, bárki kiállhat velük. Az egyik világbajnok, a másik pedig ezüstérmes...
Kedves fiúk, de nincs hangulatom erõfitogtani, így odébbállunk.
Valaki azt mondja, hogy Csernus doktor masszírozza valahol a szinglik lelkét, de nem találjuk a helyszínt. A kitûzõs
rendezõ kislányok tündériek, aranyosak, de minden kérdésre a telefonhoz nyúlnak és a fõszervezõt hívják.
Így tudjuk meg, hogy az egyetlen biztos akció az elkövetkezõ órában egy salsa táncest a 100éves cukrászdában.
Több a tévéstáb, mint a résztvevõ
A százéves cukrászda gyönyörû, a süteményeik kiválóak, de a salsának egyelõre nyoma sincs. Már épp a nassolás
harmadik fordulójába kezdünk, amikor népes társaság jön kamerákkal, lámpákkal, mikrofonokkal, a cukrászda kertjébe
kitesznek egy mini-hifit, amibõl dõl a latin zene, néhány profi táncos bemutatót tart, valamivel kevesebben
nézik õket, a személyzet egy ablak mögött dõl a röhögéstõl, de táncolni nem akar senki.
Végül ketten beállnak, de hamar kiderül, hogy õk is bennfentesek, a nézõsereg pedig mind sajtómunkás.
Három fiatal lány érkezik vihogva, frissen, illatosan, aztán még frissebben és még jobban vihogva távoznak.
Ez a táncest nem jött össze, a kötelezõ program leadása után a táncosok csomagolnak és csalódottan távoznak.
Szabad a tér
Közben besötétedik és hideg lesz, a fõtéren viszont rengeteg ember gyûlik össze, hiszen fehérnemû-bemutató, koncertek,
talkshow, Sebeõk János és ki tudja még milyen bombasztikus produkciót láthat a nagyérdemû - ingyen.
A csacska szõke playbackre történõ tátogása itt sem maradhat el, ami viszont utána következik, az egyenesen borzalom.
Gianni és Dombóvári Gábor próbálkozik valami showmûsorral. Két dolog látszik, azonnal:
1. már nagyon nem szomjasak
2. nincs forgatókönyv, koncepció, de a showmani képességeknek is erõsen híján vannak.
Erõlködnek, improvizálnak, próbálnák felrázni az egyre mályebb letargiába süllyedõ közönséget - de csak az izzadságszag
erõsödik.
Néha percekig nem történik semmi, olykor viszont egyszerre cibálnak elõ valakit a közönségbõl és egymás szavába vágva
készítik a kedvcsináló villáminterjúkat imígyen:
- Te is szingli vagy?
- Igen.
- õõõõõ Mennyire?
- Eléggé.
- õõõõõõõõ és gyulai vagy?
- Igen.
- õõõõõõõõ Szereted a csabaikat?
- Hááát, igen.
- No nem volt olyan határozott az az igen, de tapsoljuk meg, kedves nézõink! Taps, taps!
Hát senki nem akar tapsolni, hát milyen emberek vannak itt? Aztán csodálkoznak hogy szinglik, amikor nem
tudnak lelkesedni!
A showt többfelvonásos divatbemutató tarkítja, egyre lengébb öltözékben felvonuló fiúklányokkal, akik egyre
jobban vacognak, de azért lelkesen prezentálják a környékbeli menõ butikok választékát.
Megjelenik még Sebeõk János és a két showmannel nagyjából negyed órán keresztül tartják lázban
a népet azzal a sorskérdéssel, hogy most fog-e Sebeõk rappelni vagy nem fog Sebeõk rappelni.
Végülis szerencsére nem rappelt, de legalább megint jót unatkozunk volna, ha a háttérben lévõ SMS falra nem érkeznek a
produkciót kárpáló egyre epésebb megjegyzések.
Végre egy kis muzsika
Úgy 23 óra felé Gianni átmegy trágárba, és ezért, vagy mert elfogyott az ötlet, elküldik õket. Ekkor kezd beszerelni
egy zenekar, Hevesi Imre és a La Bomba, amire végülis érdemes volt várni, mert igencsak értenek a zenéhez,
a közönséghez és pillanatok alatt hangulatot csinálnak.
Ezt vagyunk kénytelenek otthagyni a hideg miatt és úgy térünk nyugovóra, hogy szinglibbek vagyunk, mint eddig
bármikor.
Második nap: tessék mondani, elkezdõdik végre?
A szombat délelõtti program olyan ígéretes, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Reggeli torna a Várfürdõben,
röplabda, olajbirkózás, vízipók-foci. A háromnapos jegyünkkel bemehetünk a gyönyörû parkba, ahol a személyzet
nagyobbik része nem is tudja, hogy mirõl beszélünk, amikor a programok után érdeklõdünk, a kisebbik részük
pedig megoldja a problémát: átküld a park másik végébe.
Ahol ugyancsak nincs semmi, de legalább szép környezetben és jó levegõn sétáltunk.
Átváltoztatjuk: stílustanácsadás és masszázs
Megyünk a következõ helyszínre, egy közeli szállodába, ahol az egyik magazin stílusttudorának irányításával
mindenféle szépészeti beavatkozást ígérnek 3000 Ft-ért, de ez is benne van a háromnapos beléptidíjban.
A magazin tanácsadójának nyoma sincs, van két kitûzõs rendezõ-kislány, meg egy szimpla szállodai fodrászat,
4-5 alkalmazottal, átlagéletkoruk kábé 21 év, akik miután meglátják, hogy résztvevõk jöttek, erre eltûnnek dohányozni,
és amíg ott dekkolunk, nem is kerülnek elõ.
Legalább a hajunkat megcsinálhatták volna, de azt sem.
Lelki tanácsadás - változz át belülrõl
Az a jó ebben a partiban, hogy a helyszínek nagyon közel vannak, így nem kell sokat kalamolni, mire eljutunk
a következõre. Egy másik szállodában "Hogyan fogadjam el magam" címmel hirdetett elõadást az egyik nõi magazin
tanácsadója. A programnak nagyjából egy órája folynia kellene, a helyszínen azonban csak a portás van és egy
dühöngõ helybéli, aki azt mondja, hogy idén ez a hatodik gyulai rendezvény, ami csúfosan megbukik. Merthogy
volt már ott reneszánsz fesztivál, amikor egy csorba reneszánsz köcsög sincs a környéken, borfesztivál, amikor
szõlõ csak a piacon van és azt is máshonnan hozzák és így tovább.
Közben érkezik egy manöken-szerû hölgy, õ lenne a tanácsadó. Mi örömmel jelentkezünk, hogy résztvevõk lennénk,
õ átnéz rajtunk, majd leszúrja a kitûzõs rendezõ-kislányt és vállvonogatva kijelenti, hogy neki
egyáltalán nem muszáj
dolgoznia, nincs is kedve, mert eléggé elfáradt a hosszú úton.
Vergõdésére nem vagyunk kíváncsiak, odébállunk.
Boszorkányszombat - na végre valami!
A harmadik szállodában megy a program, mondja az utcán megszólított kitûzõs leányka, persze a fõszervezõ felhívása után.
Jósnõ véli tudni kártyából a szinglik kilátásait, Horányi Éva feng-shui tanácsadó kérdez rólunk adatokat,
majd ad át írásban egy a helyszínen készült jellemrajzot - érdekes, ugyan tele van általánossággal,
de ketten kétfélét kapunk úgy, hogy nagyjából minden stimmel - aztán egy valódi természetgyógyász, a paksi Domonkos
Piroska méri fel a testünk energiáit egy igencsak érdekes készülékkel együttmûködõ szoftver segítségével.
Elmondja, hogy hol mit talált - döbbenetesen igaz minden - és életmódra vonatkozó javaslatokkal lát el mindkettõnket.
Eddig az alkalmi belépõk alapján ez a legolcsóbb rendezvény, de ezért az 1000 Ft-ért valóban sokat kapott az, aki
nem bérlettel jött, mint mi.
Senki nem akart rapid randizni
Többször visszanézünk az egyik étterembe, ahol naponta háromszor lenne úgynevezett rapid randi, egy játék,
amiben a résztvevõk 7 perc alatt 7 emberrel ismerkednek. Erre a játékra tudomásunk szerint vasárnap délig
egyszer sem akadt jelentkezõ.
Közben azért az utcán már találkozunk olyan szinglikkel, akik a parti kedvéért jöttek Gyulára és elkezdünk
ismerkedni. Megtudjuk például, hogy az elsõ nap egyetlen érdekes eseménye az volt, amikor Csernus doktor
összeveszett a Népszabadság ifjú szingli munkatársával, aki nem akart úgy ugrálni, ahogy a pszichiáter úr
füttyögött és eleve is nem értett egyet azzal, ahogy ő ezt az egész szinglitémát, meg az érdeklõdõket kezeli.
A szingliség betegség lenne?
Muszáj feltenni a kérdést: szinglinek lenni vajon valami olyasmi, amit mielõbb meg kell szüntetni?
A rendezvények, az átváltoztatjuk tanácsadás, a pszichiáter meghívása, a lélekmasszázs, a párkeresés taglalása,
illetve némelyik színpadi ember sajnálkozó megjegyzései arra engednek következtetni, hogy a szinglit sokan
összetévesztik a magányos, reménytelen társkeresõvel.
Nos ez szerintünk hatalmas tévedés.
Tény az, hogy sok szingli szeretne valamilyen társat, de a többség saját maga választotta ezt az életformát
és elsõsorban azért, mert számára ez tûnt a leginkább komfortosnak.
A programok többségébõl az derült ki, hogy a szervezõk valamiféle szakszervezeti
ismerkedõ estre gondoltak és
azt elfelejtették, hogy a szinglik esetleg buliznának egyet, barátkoznának hasonszõrûekkel és eszük ágában
sincs változni, vagy változtatni magukon.
Párkeresõ tréning - amiért megérte odamenni
A háromnapos buli legértékesebb programja Baukó Ildikó kiscsoportos foglalkozása. Ide is lasszóval szedik
össze a résztvevõket, még két rendezõ-kislány is beül, hogy meglegyen a létszám - az ilyen csoportok általában
8-12 fõvel mûködnek igazán jól - és kitörõ örömmel fogadják a valahonnan idecibált két kecskeméti urat, mert
így legalább egy kicsit javul az ivar-arány.
A tréning-titok mindenkit köt, így a program részletes ismertetésére nincs lehetõség, ami publikus, hogy a
hozzáértõ csoportvezetõ irányításával kivétel nélkül mindenki megnyílt, megmutatta magából azt, amit szeretni
lehet, továbbá még a valódi magányosok is rájöttek arra, miért nem akarják valakivel az
életüket megosztani.
A csoportban, iletve párosával végzett gyakorlatok és a beszélgetések mindenkinek megmutatták, mit kellene
feladnia vagy megváltoztatnia ahhoz, hogy ne egyedül éljen, és a többség bizony bevallotta, hogy arról szó
sem lehet!
Zenés táncos ismerkedés idõsebbeknek
A Halászcsárdában újabb meglepetés: csak pénzért kapunk vacsorát, pedig a háromnapos bérletben eredetileg ez
is benne van. Nem baj, az árak megfizethetõek, a hangulat pedig óriási. Elsõsorban helybéli, nagyon elegánsan
öltözött középkorúak ropják a táncot, nagyjából háromszor annyi nõ, mint férfi. Ismerkedünk, táncolunk,
megtudjuk a hölgyektõl, hogy elváltak, egyedül élnek, most buliznak egy jót, de ennyi és nem több.
Partnerre nincs szükségük, elég volt egyszer.
Vissza a nagyszínpadhoz - utcabál
A Fõtéren Kéri György skótdudás szórakoztatja a nagyérdemût teljes harci díszben, a számok között érdekfeszítõ
színességgel beszél skót szokásokról, népviseletrõl, hagyományokról. A végén sajnos megint elõkerül Dombóvári
Gábor, aki felhoz magával egy hölgyet és emlékezteti a dudást: megígérte, hogy megmutatja, mi van a szoknya alatt,
ha egy csinos hölgy kéri.
A mûvész öt perccel azelõtt mondta el, hogy nem hordanak alsónemût, mese nincs, lebben
a szoknya, a hölgy pedig bekukkant, majd vihogva közli, hogy õ ilyet még nem látott.
A produkció után következõ Greenfields ír zenekar vezetõje azzal nyit, hogy ilyen ízléses közjáték után
nehéz megszólalni és ezzel bizony a közönség nagyobb része is egyetért, viszont az SMS falon már nincs nyoma
a dolognak. Úgylátszik az utcabáli népség megszokta, hogy a színvonal nem szükségszerû velejárója
egy tévés úr haknijának.
Szomorú vasárnap
A buli harmadik napján a fürdõbe hirdetett eseményekkel már nem próbálkozunk, keresünk egy rendezõt, aki
megmondja, hogy hol mi van. Találkozó az olimpikonokkal - igaz hogy nem Annus Adrián és Fazekas Róbert tette
tiszteletét, ahogy eredetileg tudtuk, hanem Skaliczky László a kézilabda-kapitány és Szorel, a Békés megyei táncos,
aki Athénban egymaga volt a kongói vivóválogatott - és nem is Hevesi Tamás vezette a beszélgetést, hanem Pokrivtsák Mónika,
de legalább megint történt valami.
Mónika szerény volt, kedves és egy kicsit felkészületlen, a beszélgetés viszont hosszú és parttalan, de a 6-8
résztvevõ legalább jól szórakozott.
Akkor számoljunk el!
A találkozó után összefutunk a rendezvény fõszervezõjével, Dr. Asztalosné Varga Judittal.
Szó nélkül visszafizeti a háromnapos bérlet árának felét és elmondja hogy a szingliparti egy színes magazinnal
való együttmûködés eredménye, akik Gyula városában találták meg a partnerhelységet. A polgármester asszony
támogatta a dolgot, mivel ezzel meg lehet hosszabbítani az idegenforgalmi szezont, ugyanakkor nagyon sok
közremûködõ - így közöttük komoly szpronzorok is - nem vette komolyan a szerzõdést és visszalépett vagy
egyszerûen távolmaradt.
Most nem az elmaradt eseményekkel és a felrúgott megállapodásokkal foglalkoznak, hanem nekiállnak a következõ
parti szervezésének, hiszen nagyjából százötvenen váltottak háromnapos bérletet és ennél is többen vettek részt
a megrendezett programokon, ez pedig azt jelenti, hogy van és lesz érdeklõdés.
Volt olyan esemény, amirõl tájékoztatás hiányában lemaradtunk és volt olyan, amin azért nem vehettünk részt,
mert épp egy másikon ültünk. Így nem tudjuk, milyen csábítási tanácsokat adott Pokrivtsák Mónika, hogyan
viselkedett Ganxta Zoleee és nem láttuk az Elvis imitátorral megcsinált rapid esküvõt sem.
Ezzel együtt azt mondjuk:
kezdésnek nem volt rossz. Ilyen bulit gyakrabban kell rendezni, jobb hírveréssel, alkalomhoz illõbb programokkal
(nem biztos, hogy a szkander vagy a motoros felvonulás ide való), józan és felkészült mûsorvezetõkkel,
percre pontosan tájékoztatott rendezõkkel.
Megígértük a szervezõknek, hogy olvasóinkat idõben tájékoztatjuk a következõ parti idõpontjáról és a programokról.
PS. Sajnos néhány héttel a történtek után Gyula városa befejezettnek nyilvánította a szinglipartik sorát.
szólj hozzá!
Szeretne a jólértesültek közé tartozni?
Akkor iratkozzon fel díjmentes hírlevelünkre, hogy idõben megtudjon mindent, amit kell.
|
|
