Vénusnak szép játéka - erotika a magyar irodalomban
- - 2004 március 6. - -
A fenti címmel nyílt kiállítás a Petõfi Irodalmi Múzeumban,s ha másra nem is, arra jó lesz, hogy látogatókat toborozzon az amúgy rendkívül
gazdag kínálattal büszkélkedhetõ, belvárosi épületbe.
Mert, hogy az erotika a magyar irodalomban nagyságrenddel gazdagabban van jelen, mint ahogy ezt a kiállítás beállítja.
A három teremben - a helyszûke az egyetlen soványka magyarázat a sajnálatos tényre -, látható-olvasható képek és szövegek - hogy stílszerûen fogalmazzunk
-,inkább elõjátéknak tekinthetõk, mint erotikus eseménynek.
Ennek persze oka van, amit - tekintettel a küszöbön álló csatlakozásra -, regionális (ál)szeméremnek nevezhetnénk, s amit hol másutt, mint egy
erotikát igérõ kulturális eseményen érhetünk tetten leginkább.
Ez a kiállítás dadogva beszél az erotikáról, úgy mutat be, hogy közben el is takar, s közben lesüti a szemét.
Igaz, rögtön, ahogy belépünk, egy Janus Pannonius idézet vár ránk a falra írva, szép ezüstös betükkel: "Mért áhítja a fütykös a puncit, a punci a fütyköst?",
ám a szókimondás ezzel nagyjából véget is ér. Talán mert a kiállítás szervezõi - mint ezt szórólapon tudatják is velünk -, nem a "primér vágykeltést",
hanem az "irodalmi-mûvészeti célokból" ábrázolt "testi vonzódást, a földi szerelmet" kívánták bemutatni.
Nyilván ezért nem került a falra Janus Pannonius "A seggbebaszást prédikáló Linusra" címû négysorosa, hisz ez - a szervezõk mércéje szerint már nyilván
a pornográfia birodalmába tartozik.
De arra már ez sem válasz, hogy miért maradt ki az "erotika a magyar irodalomban" - alcímet viselõ kiállításból mondjuk Vajda János, Babits Mihály,
Füst Milán, Szabó Lõrinc, Vas István, Bella István, Várady Szabolcs számtalan erotikus remekmûve
Ugyanez érvényes a képi anyagokra is. Zichy Mihállyal - aki a maga nemében valóban elismerésre méltó erõvel ábrázolta az erotikát -, ki is merül
a "testi vonzódás, földi szerelem" de facto megjelenítése. Az egyetlen említésre méltó érdekesség, egy 1858-ból származó színezett dagerrotípia,
amelyet akár a szexképek õsének is tekinthetünk. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a három teremben zenei aláfestésül a "zsötem" hallható
végtelenített szalagon, mintegy újabb bizonyítékául annak, hogy ez a kiállítás egy kihagyott lehetõség.
Hány gyönyörû népdalunk - mondjuk Sebestyén Márta tolmácsolásában -, és mennyi tiszta slágerünk - Presser, Szörényi, Zorán - szól errõl az
eget-földet megmozgató életérzésrõl.
Magyar Erato címmel majd húsz(!) éve jelent meg egy gyûjtemény a Magyar Hírmondó sorozatban. Sajnálatos, hogy a kiállítás készítõi nem tudtak,
vagy nem akartak tudni errõl a bátor antológiáról.
(A kiállítás augusztus végéig tekinthetõ meg, hétfõ kivételével 10 - 18 óráig.)
- kátai -
hozzászólás
Szeretne a jólértesültek közé tartozni?
Akkor iratkozzon fel díjmentes hírlevelünkre, hogy idõben megtudjon mindent, amit kell.
|
|
